A Zene Világnapja

2014.október.01 szerda 14:00 óra

A „Zene Világnapja” egybe esik korunk egyik kiváló személyiségének, Balász Árpád születésnapjával.

A zeneszerző a mi felkérésünkre megírta Baranyi Ferenc – Vádoló Múltunk váljon bőséggé, jósággá – című kamaraoperáját, melyet már harmadszor szólaltatunk meg pódiumunkon.

A koncertszerű előadás négy szólistából, II. Endre, Jolanta királyné, Erzsébet, János érsek, Béla, Kálmán hercegek és egy krónikásból (szinész) áll. A mű teljes időtartama 55 perc. A darabot a Monarchia Vonósnégyes kíséri, mely változat szintén a mi kérésünkre készült az eredeti zongorakompozíció mellé. Hangversenyünket az általános iskolák nyolcadik osztályosainak illetve a gimnázium növendékeinek tartjuk nyolcvan fő részvételével. A történet a XIII. században játszódik pontosan az Aranybulla időszaka. Felkérte a kiváló költőt- librettistát Baranyi Ferencet, hogy az Erkel dalmű folytatását a magyarországi 1215 történelmi korszakot verselje meg. A versekre Balázs Árpád írt csodálatos dalművet, mely a kamaraopera fogalomba tarozik. A 18 tételes dalművet a jobb megértés miatt un. narrációval- a krónikás szerepével gazdagabb.

Az alkotók igyekeztek közérthető, szöveget és dallamot komponálni hiszen a középiskolásoknak szánták tananyag kiegészítőül. Keveset és sokszor téves információt tudunk erről a nehéz politikai korszakról a XIII:századról Katona József is Bánk bán verseli meg költői szabadsággal. Valójában Petúr a gyilkosság értelmi szerzője és elkövetője, amelyet mi az opera során többször is kiemelünk. Endre a tétova uralkodó- igyekezett mindenkinek eleget tenni, megfelelni. Félt a nagyurak- a nyugat haragjától és számos kompromisszumot kötött.1222 Aranybulla. Felesége – Gertrudis megölését nem torolta meg. Szerette a merániai asszony, de pompás temetését elnapolta eltitkolta. Gertrudis síremlékének avatására és a pilisszentkereszti kolostor felépítésére 15 esztendőt kellett várni. Endre király második asszonya Jolanta ügyes politikát folytatott.

Rávette a királyt a kolostor felépíttetésére, és igyekezett az utódokat egymással megbékéltetni. A két királyfi Béla és Kálmán herceg szeretetben rivalizálás nélkül nőtt fel, elismervén egymás érdemeit. A kettejük csodálatos karrierje mindenki számára ismeretes. A kamaraopera egyik jelentős figurája Erzsébet /a későbbi Szent Erzsébet/, aki Gertrud királyné – anyja megöletését megálmodta. Ez az első vízió, amely az operában kiemelt szerepet kapott. Bensőséges lírikus ária. Erzsébet álmot lát, anyja képét, aki segítséget kér a tisztalelkű lánytól lelke megbékélésére.

Az akkor már Thüringiában élő királylány nem lép fel térdeplőjéről és éjt napon át fohászkodik anyja lelkiüdvéért. A zene vezérmotívumai visszaidézik a 13. századot II Endre király korát, de természetesen zenei utalásokat találunk a reformkorra is./záró finálé-gyászinduló/ Balázs Árpád-Baranyi Ferenc műve katartikus hatású dalmű, mely méltón megér több előadást is . Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő korosztály részére, akik mélyebben szeretnének elmerülni ebben a csodálatos de félelmetes történelmi időben. A darab végén rájövünk: a történelem folytonos körforgás- változnak a szereplők, de sajnos mi magyarok nem akarunk elődeinktől tanulni. Acsarkodunk, irigykedünk és széthúzunk. Fontos a személyes érzelem, érdek.„Nem vádolunk , nem védünk itt kell e földön élnünk.”

Budapest Főváros Rákosmente Önkormányzatának Civil Pályázata

Belépőjegy: 1000 Ft

,,Kortársak Bartókéknál Rákoshegyen II."