Bartók Béla életében számtalan lakást illetve házat bérelt lakhelyéül. E helyek szinte mindegyikéből ugyanabból az

okból kifolyólag költözött tovább, a lakhely környezetének zajossága volt, ami zavarta. Talán két olyan lakhelye volt mindössze, ami ideálisan csöndes és nyugalmas helyet biztosított számára a komponáláshoz, a Budapest II. kerületében a Csalán út 29-ben található, ma Bartók Béla Emlékházként működő épület és a rákoshegyi ház.

Egyben e két helyen lakott a leghosszabb ideig is.

 A Csalán útról a II. világháború borzalmai elől menekült el, reményei szerint ideiglenes védelmet keresve az Egyesült Államokban. A rákoshegyi ház azonban annak ellenére, hogy se víz se gáz se villany nem volt, minden tekintetben ideálisnak bizonyult számára. Itt is a háború szólt közbe, hisz az I. világháború okozta nehézségek és nélkülözés volt az, ami miatt végül a család úgy döntött, hogy elfogadva Lukács József bankár meghívását, Budapestre költöznek.

Bartók 1911-ben költözött az akkori Rákoskeresztúr-nyaralónak nevezett községbe, melyet később Rákoshegynek neveztek, és akkor még nem tartozott Budapesthez. Először a Jókai utca 3-as számú házban laktak egy rövid ideig.
1912-ben költöztek feleségével, Ziegler Mártával és az akkor 2 éves kisfiúkkal, ifjabb Bartók Bélával (később Ő lett a keresztapám) a Teréz utca 28-ba, ahol 1920-ig éltek.

Ez a ház ma Hunyadi utca 50-ként az az épület, ahol a jövőben a Rákoshegyi Bartók Béla Zeneház létrejön.

Már legalább öt évvel ezelőtt értesültem először arról, hogy a ház ugyan megvan, de rettenetes állapotban, félő még az is, hogy egy napon összedől, vagy megsemmisül. Hosszas egyeztetés és többféle elképzelés után a helyi önkormányzat és a helyben lakó igen lelkes művészetkedvelő civilek összefogásával megalakult egy közalapítvány, melynek köszönhetően minden bizonnyal sikerül megmenteni a Bartók által hajdan lakott épületet.
Igen nagy érdekessége e háznak, hogy éppen az az előnye, ami a hátránya, nevezetesen, hogy hosszú évtizedeken át nem végeztek rajta semmilyen felújítást. Ennek nemcsak az elhanyagolt állapot, hanem az is az eredménye, hogy szinte minden megmaradt eredetiben a házon. Mind a ház belső elrendezése, mind a beépített anyagok megegyeznek avval, ami Bartók idejében ott volt. Így egy gondos és szakszerű felújítás eredmény nem csak az lehet, hogy e házban zenei alkotóműhely alakulhat, hanem az is, hogy Bartók e lakhelyét sikerülhet eredet-közeli állapotban bemutatni az iránta érdeklődőknek.

E nemes cél megvalósításáért próbálok magam is minden tőlem telhető támogatást megadni, és bíztatok mindenkit, aki akár Rákoshegyért, akár Bartók Béláért, akár a Magyar Kultúráért érez valamilyen vonzódást, erejéhez mérten segítse a ház létrejöttének megvalósulását.

Budapest 2006 február 14
Vásárhelyi Gábor
Bartók Béla jogutódja