Bartók megszólal 1911–1920

hangoskönyv II. kötet

2019 es kiadványunkkal, ismét igyekeztük a Rákoskeresztúron komponált kamara zenei darabokat rögzíteni, mint a II. vonósnégyest. Bartók, a világhírű Waldbauer Vonósnégyes részére írta opuszát, akik sokszor megfordultak Rákoshegyen. Itt, próbáltak, vendégeskedtek Márta asszony finomságait kóstolgatván, s hallgatván a Zeneszerző intelmeit. Most az Accord Quartet szólaltatja meg a darab legnépszerűbb 2. tételét.
Bartók szlovák gyűjtéseire is kitérünk, bár a Tót dalok későbbi, nem keresztúri alkotások. Magyarország népessége sok nemzetből tevődik össze, kikkel évszázadok óta együtt élünk békességben. A hazánkban élő nemzetiségek – tisztelik, ápolják egymás gyökereit, sőt, falvakon belül akár több nyelvet is, beszélt nyelvként használnak egy-egy mondatban. Bartók 1906 ban Turán, s annak környékén is többször megfordult, sok gyöngyszemre lelt. Így, felvettük a Konkám Film producerével a kapcsolatot, s megvásároltuk a Turafilm jogát, hogy az” Ablakimba, ablakimba” című Bartók gyűjtést is idézhessük, a csodálatos hangú Maczkó Mária énekével, valamint egy archív elvétellel. Rákoskeresztúron, a magyarok mellett, szlovákok, németek, ruszinok is éltek /Pl. Hol voltál, gyeszi bo, tento mali juhász, mért nem jöttél el vcsera vecser donasz/. Itt Leskó - Dely Tercia népdalénekes és kutató a Kincsesláda könyv írója énekli el az eredeti Bartók gyűjtésű dallamot, majd annak másik, a nép életében használt változatát is. Bartók, Négy szlovák népdal címmel, gyűjtéseiből egy rövid sorozatot állított össze pódium darabként. A dalok, izgalmas gyönyörű hangulatú zongorabevezetővel és lezárással, keretezik a drámai történéseket. A Bisztrói határon, a Halotti ének,- a Galamb száll, száll,- Orsót pörget Tónika, dalok, a vágyakozó lány életét, az eltávozott kedves,- szülő visszatérő lelkét, a felnőtté váló lány magányos sorsát énekli meg. A 4. dal, az egyedüli vidám, kicsit csipkelődő, játékos, közösségi dallam e sorozatban, igazi záró szám, a hangulat fokozására a zongora apró akkordjai rákontráznak. Négy tót népdal címmel jelentetjük meg Bartók vegyeskarra komponált szlovák dalait, s mi is a Bartóki megjelölést, címet használjuk.

Valamennyi audio és képi felvétel is a Rákoshegyi Bartók Zeneházban készült 2019 júniusában. Hadd meséljek néhány mondatban, a rögzítés viszontagságos körülményeiről.  Megérkezett a Budapesti Monteverdi Kórus, egy pénteki / 2019. június/ csúcsforgalomban, mennydörgés, villámlás és monszunerejű felhőszakadás közepette. A „Hölgyek” az utolsó „kisházhoz” vezető métereket már mezítlábosan tették meg, hogy a fellépéshez szükséges topánkájuk még viselhető állapotban maradjék. Az estélyi ruhák szerencsére táskákban, zsákokban voltak, de a szegény „Urak”, kik praktikusan öltönyben, szmokingban jöttek, s akartak elegánsak lenni, teljesen eláztak, no, nem egy hangulatfokozó nedűtől, hanem a természet erejétől. Egy hajszárítónkkal próbálkoztak  valamennyien, legalább elölről szárítkozni, mivel frizurájuk, ruhájuk, csak szemből látszott a filmen. Ez a 46 ázott csodálatos ember egyszerre vett lélegzetet, énekelt koncentráltan, gyönyörűen a legnagyobb fegyelmezettséggel, intonációval és tudással. Senki sem panaszkodott, nyafogott, a gőzben, az 50 fokos levegőtlen teremben, abban az eredeti Bartóki hálószobában a két talpalattnyi parkettán, ahol 2 teljes órát állt a 46 énekes, Kollár Éva karnagy, Ney Gábor zongoraművész és Horváth Péter operatőr. Mi, Alpár Tibor zenei rendezővel a keverő teremben rettegtünk mikor szakad meg a villanyszolgáltatás, mikor kell valamit újra venni, mert behallatszik a mennydörgés.

De az Úr, velünk volt és egy remek, igazi profi anyag született. Zongoristáink: Borbély László, Gonda Katalin, Kassai István, Kereskedő Tamás, Király Csaba, Ney Gábor, igazi klasszikusok, a hazai és nemzetközi zenei élet állandó főszereplői, köszönet Nekik is: Köszönöm Valamennyiüknek, Bartók Béla nevében, ezt az önfeláldozó és fantasztikus elhivatottságot, és szakmai alázatot. Ha Önök, jól figyelnek az egyes zeneszámok közötti néma csendre, hallhatják a Bartók ház kertjének ciripelő éjjeli tücskök zajjal életteli muzsikáját. Hát, ilyen az élet Rákoshegyen éjjel és nappal, - fogadják ez újabb alkotásunkat „Bartók megszólal 1911–120 II.” kötetünket sok szeretettel

Bokor Jutta

a hangoskönyv írója és álmodója

"Bartók megszólal 1911-1920" I.

DVD formátumú oktató, ismeretterjesztő hangoskönyv. Kiadás éve 2018

Bemutató a Parlamentben

"Szergej Prokofjev (2015): Péter és a Farkas"

2015 májusában elkészült legújabb kiadványunk az NKA, Rákosmente Önkormányzata támogatásával általános iskolai szaktanárok részére.

2015.május.31.-én 7 darab kiadványt átadtunk a Székelyudvarhely Általános Iskola részére.

István R. Szabó (2012): Béla Bartók in Rákoskeresztúr

R. Szabó István kíváló zenepedagógus, zeneszerző összhangzattan, szolfés tanár, zenetudós, Bartók Béla Rákoskeresztúron - című könyvét a sok külföldi vendég miatt éreztük szükségesnek, hogy angol fordításban is megjelentessük. Számos japán, német, amerikai fellépő művészt hívtunk meg, akik örömmel olvasták volna Bartók Rékoskeresztúri éveinek törénetét. A kiadványt éppen az ez évben megnyíló Kisház/Alkotóház és Petrovics Emlékszoba megnyitásának T. Szántó György fotóival aktualizáltuk.

Balogh Papp Krisztina művészi szerkesztésével a könyv hátulján

Mecseki Hargita Magyar Örökség -díjas szobrászművésznő Cantata Profana alkotásával díszítettük. 

A bronz műalkotás fába ékelve szimbolikusan látható ma már  a Kiaházunk/Alkotóházunk ablakmélyedésében. E reprezentatív alkotás díszíti a XIX.századi szikla falakat, mely manapság időszakos kiállításoknak is otthont ad. R. szabó István olvasmányos könyvével méltó emléket ad Bartók Béla Rákoskeresztúron töltött éveiről.

Petrovics Emil, a kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és Operaházi Igazgató is nagyon nagy elismeréssel nyilatkozott. A könyv lényegretörő, pontos dokumentum a zeneszerző tevékenységéről, hazai és nemzetközi kutatásairól.

A könyv megjelenését az: NKA,

és Budapest Főváros Rákosmente Önkormányzata, valamint Dunai Mónika Országgyűlási Képviselő Asszony,

és Szabó Tiborné Képviselő Asszony 

támogatta.

Balázs Árpád-Baranyi Ferenc (2011): 

Vádoló Múltunk

A Rákoshegyi Bartók Zeneház Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának folytatását készítette el a 2011 es cd felvételével. Felkérte a kiváló költőt,- Baranyi Ferencet, hogy az Erkel dalmű folytatását a magyarországi 1215 történelmi korszakot verselje meg számunkra. A librettóra Balázs Árpád írt csodálatos dalművet, mely a kamaraopera fogalomba tarozik. A 18 tételes művet a jobb megértés miatt un. narrációval- a krónikás szerepével gazdagítottuk. Az alkotók igyekeztek közérthető, szöveget és dallamot komponálni, hogy felsőtagozatos és középiskolás gyermekek kiegészítő irodalmi, történelmi tananyaga lehessen. Keveset, és sokszor téves információt tudunk erről a nehéz politikai korszakról, a XIII:századról.

Katona József  Bánk bán drámáját  költői szabadsággal írta meg. A történelmi valóság, hogy valójában Petúr bán a gyilkosság értelmi szerzője és elkövetője.

Endre király, a tétova uralkodó- igyekezett mindenkinek megfelelni, félvén a nagyurak  s a nyugat haragjától, és számos kompromisszumot kötött, mint például az Aranybulla (1222). Felesége – Gertrudis megölését nem torolta meg igazán soha. Szerette a merániai asszonyt a király, és a királyné pompás temetését elnapolta.

Gertrudis síremlékének avatására és a pilis-szentkereszti kolostor felépítésére így-15 esztendőt kellett várni. 

Petrovics Emil (2010): Göndör Bárányok

2010 téli hónapjaiban elhatároztuk, hogy Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző műveiből egy CD-t adjunk ki, melyenek címadó dala a Göndör bárányok szerb népdal lett. Hosszú keresgélés után egy mendei tanyára jutottunk, hogy tüneményes bárányokat fotózhasson T.Szántó György fotóriporterünk. A gazda nagyon segítőkész volt és hosszas terelgetés után a riadt állatokat egyik helyszínről a másikra küldte. A  fotózás nagy élmény volt számunkra, hiszen a riadt állatok mellett sok kiváncsi barikákkal is találkoztunk, akik szemmel láthatóan élvezték a szereplést, a megöröktést. Sokan falkába verődtek, de néhányan a szólistaságot is vállalták. Így készült el szellemes lemezborítónk, melynek középpontjában levő fehér báránykája grafikusunk, Juhász Miklós ötlete lett. 

A lemezfelvételre a zenszerző többször is eljött és örömmel készített fel bennünket az intenzív gyönyörű munkára. A 3.Vonósnégyes a Csalán utcai Emlékházban készült a Kodály Vonósnégyessel. Szirányi János igazgató úr nagy örömmel bocsátotta rendelkezésünkre a kvártett beleegyezésével e zenei anyagot, ahová a Rákoshegyi Bartók Zeneház felkérésében Alpár Tibor zenei rendező stábja ment el. Így, mint kooperáció készült el kiadványunk az

NKA,és Budapest Főváros Rákosmente Önkormányzatának támogatásával.

Boldogok vagyunk, hogy Petroivics Emil utolsó lemezét a Rákoshegyi Bartók Zeneház adhatta ki, hiszen a zeneszerző a következő évben elköltözött földünkről. Személyes tárgyait, rekvizítumait, könyvtárát lánya, Eszter jóvoltából egy külön "Emlékszobában" azóta is őrizzük és mutatjuk a hozzánk látogató hazai és külföldi koncertlátogató turistáknak. Minden év február 8.-án a Zeneszerző emlékére koncertet adunk.

Mihály Borbély Quartett (2009): Hommage Á Kodály

A világhírű dzsessz együttes a Borbély Quartett a CD-jének elkészítéséhez jó akusztikájú stúdiót keresett. Egész véletlenül jutottak el hozzánk Rákoshegyre, ahol is Bartók Béla valamikori otthona és főleg a majdnem 4m belmagasságú koncertterme és kíváló Yamaha zongorája óriási hatást gyakorolt rájuk. 

A kiadványban mi a helyszínt biztosítottuk, mint jó hangzású stúdió lehetőséget.

"Fehér Galamb (2008): Holub Bieli"

A Rákoshegyi Bartók Zeneház Fehér Galamb címmel Országos Népzenei Versenyt hirdetett Bartók Béla Holub Bieli - című Rákoskeresztúron gyűjtött szlovák dallama alapján. A versenyen ma már több mint 100 település vesz részt évenként, melynek döntője minden év májusa. A verseny létrehozója és megálmodója alapítványunk lett, azzal a céllal, hogy Kodály Zoltán, Bartók Béla zenei tanítását népszerűsítsük a különösen kritikus 13-14 éves kortosztály számára. A kamaszgyerekek a mai virtuális világban egyre inkább elzárkóznak, bezárkóznak, sem tanáraikkal, sem pedig az őket körülvevő világgal nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kapcsolatot létesíteni. Versenyünk fő  célja, hogy átsegítsük e korosztályt e nehéz érési folyamaton, közösségbe vigyük őket, aktív részvétellel, hogy különböző műfajokban is kipróbálhassák magukat.

A mutálás időszaka mind a fiúk,  mind a lányok számára nehéz korszak. Ezt egy gyerek nehezen tudja megélni és feldolgozni, így versenyünk lehetőséget ad a fiataloknak, hogy akik már nem tudnak énekelni, vagy szégyellnek dalra fakadni, társaikat hangszeren kisérjék, vagy mondjanak népmeséket. Jelszónk legyen: "Beilleszkedés az életbe, a társadalomba!".

Bartók Béla, Kodály Zoltán mindeketten természetjáró, daloló lelkű emberek voltak, és legfontosabb céljuknak tartották a társadalom alapját képező ifjúságot és annak is daloló, boldog lelkületét. Versenyünk 2015-ben már a 8. évadot éli meg, fő támagatója:

Budapest Főváros Rákosmente Önkormányztata.

Johann Sebastian Bach(2008): Johanness-passion

A János passiót a madárdombi Szent Pál Katolikus templomban adtuk elő, mely koncertet egy 2 CD-s kiadványban rögzítettünk. A XVII kerületben ilyen hasonló jellegű komolyzenei oratórikus előadások a János passió előtt nemigen hangzottak el. Igyekztük a legjobbb előadókat megszerezni, a Lutheránia Kórust - Kamp Salamon vezényletével (Bach kutatóval), akinek előadása évtizedek óta nagyon népszerű, hatalmas tömegeket vonz a Deák-téri Evangelikus templomban. 

Gyönyörű hangzású együttesük remekül koloratúrázik és nagy intenzitással és átéléssel muzsikál. Berczelly István 50 éve énekel Bach muzsikát. Ő is a Deák-téren kezdte oratórium szerepléseit. Még 76 esztendős korában is az Operaház színpadára lép, mint kíváló bassz-bariton, Wágner énekes, akire még operabemutatókat is bíz a színház vezetősége. Kiadványunkon Babusa János II. János Pál pápa szobra látható, amely Rákoshegyen igazi zarándokhellyé vált.

A CD támogatója:

Budapest Főváros Rákosmente Önkormányzata,

Budapest Bank

Bartók Béla 1912 és 1920 között élt a mai Rákosmentén ahogy akkor nevezték, Rákoskeresztúron, vagy Rákoshegyen a Hunyadi utca 50-ben. A zeneszerző gyakran megfordult a szlovákok lakta településen, ahol népdalokat gyűjtött. Már 1920 és 1927-ben is komoly sikereket értek el az akkori dalos lelkű férfiak és asszonyságok. Megalakították a Levente Daláradát és egy országos győzelmet mondhatnak maguknak. Ebben az időben készűlt az arany szállal szőtt leventék zászlaja a keresztúri és magyar címerrel. Érdekes módon a Levente szót a későbbiek során a hímzésből kivették, és a zászló, melyet őrzünk már csak Rákoskeresztúri Dalárda címmel látható. 

A kórus tagjainak arcképét egy 1927 es fotó is őrzi, amely egy rákoshegyi fotós eredeti pecsétjét látattja. A Dalárda győzelmét egy ezüst serlegbe védett ereklye is bizonyítja. A zászló es ezüstserleg és a régi fotót az Alziebler család hagyatákából kaptuk, melyet Fabini Gábor a család örököse adta át a rengeteg értékes kutatást végző Tóth Péter helytőrténész úrral együtt. Az ereklyéket méltóképpen őrizzük, mint kiállítási tárgyakat. "Rákoskeresztúr Levente Dalkör 1928 Herller M. fényképész Rákoshegy"