Kulturális Örökség Napja

2017.szeptember.16. szombat 11:00 - 17:00 óra.

 

Bartók Béla 1912-1920 között élt a mai Rákoshegyen, a Hunyadi utca 50-ben. A grófi kúriát a gödöllői elöljáróságtól bérelte a zeneszerző, aki egy csendes, a világtól elzárt otthonra vágyott, hogy életének minden pillanatát az alkotásnak szentelhesse. Itt született az ún. "Trilógia", a "Kékszakállú herceg vára", a "Fából faragott királyfi" és a "Csodálatos mandarin" négykezes zongoraváltozata, valamint az op.15; 16 (Ady dalok); a 8 Magyar népdal; a Táncszvit és a II. vonósnégyes.

A Bartók családnál gyakran vendégeskedett Kodály Zoltán feleségével, Emma asszonnyal, a Waltbauer Vonósnégyes, Kósa György zeneszerző és az akkori kor jelentős előadói, művészei. Megfordult Kassák Lajos, a Ma című folyóirat főszerkesztője is, aki darabjainak, dalainak első kotta kiadója is lett. Itt gyűjtötte és ide hozatta postával a világ bármely pontjáról ritka rovargyűjteményét.

Első feleségével Ziegler Mártával (aki tanítványa volt) és Béla fiával lakott itt szegénységben, előfordult, hogy a téli hónapokat anyósánál, vagy Kodály Zoltán belvárosi lakásában töltötték. Bartók a világ meg nem értése elől menekült ide, de végül is nyolc esztendő után tovább vándorolt, újabb lakhelyet keresvén. A zeneszerző magányra, megértésre, szeretetre, tiszteletre vágyott, melyet csak halála után kaphatott meg. Ma már nevét és műveit az egész világ ismeri és tiszteli.

Bartók Béla a legnagyobb magyar zeneszerző. Fontos feladatának tartotta, hogy az ifjúság számára is komponáljon (Mikrokozmosz és a Gyermekeknek zongoradarabok).


Zeneházunk egy 70 fős kamara koncertteremmel is rendelkezik, ahol minden korosztály zenei igényét igyekszünk a legmagasabb szinten, a legelhivatottabb előadókkal, művészekkel kiszolgálni. A ház csodálatos emlékhely, ahol az itt töltött évek teljes dokumentációja, a Petrovics emlékszoba és a díszkert, amelyet Dr. Bényi Zsolt önkormányzati képviselő úr segítségével hoztunk létre megtekinthető.

Belépés ingyenes.