"Kortársak Bartókéknál Rákoshegyen II."

2014.május.5 hétfő 18:00

Vendégek:

Dubrovay László - Kossuth-Díjas zeneszerző

Hollós Máté zeneszerző - Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző

Lendvay Kamilló - Kossuth-Díjas zeneszerző

Horváth Márton Levente - Kodály Zoltán alkotói ösztöndíjas zeneszerző

Előadók:

Geszthy Veronika - ének

Bokor Jutta - ének

Csongár Péter - klarinét

Horváth Márton Levente - zongora

Műsor:

Belépőjegy: 1500 Ft

Dubrovay László

"A markáns zeneszerzői személyiségek egyéni stílusa nem fölvett manír, hanem annak eredménye, hogy figyelmüket néhány alapprobléma mind mélyebb megoldására összpontosítják. Az alkotó így egyben kutató is, mert az akusztikai lehetőségek tágas birodalmában kell megtalálnia a művészi céljaihoz legalkalmasabb eszközöket. Ilyen személyiség az 1943-ban született Dubrovay László. Karlheinz Stockhausennél töltött tanulóévei (1972-74) nem pusztán az elektronikus zene technológiájának elsajátítása szempontjából voltak döntőek számára. A fölismert akusztikus lehetőségeket a továbbiakban a hagyományos hangszereken is újszerű módon kamatoztatja, a hangmagasság-viszonyok és hangszínek eredeti, szokatlan s egyben rendkívül kifejező fölhasználásmódjait tárva föl. Hangrendszere poláris kettőségre épül: az egyik oldalon a kisszekundnál kisebb hangközök, a másikon a természetes felhangok lehetőségeit aknázza ki. Ezáltal, képletesen szólva, a hangcsúszások elemien szubjektív világa lép nála változatos kapcsolatba a természet adta hangsor objektív világával." Az 1984-ben írt, hanglemezborítón megjelent Maróthy János idézethez még annyi kívánkozik, hogy a hangkutatások eredményeinek felhasználása elvezetett a hagyományos harmóniarendszer továbbfejlesztéséhez, amely - a vertikális hangszervezés következtében - ismét lehetővé teszi dallamok, éneklő zenei gondolatok megszólaltatását. "1943. március 23-án születtem Budapesten. 4 éves korom óta zongorázom. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végeztem tanulmányaimat zeneszerzés szakon. Diplomát 1966-ban kaptam. Zeneszerzés tanáraim Vaszy Viktor, Szelényi István, Szabó Ferenc és Vincze Imre voltak. Tanulmányaimat 1972-től 74-ig Kölnben, Karlheinz Stockhausennél és Hans-Ulrich Humpertnél folytattam. Itt ismerkedtem meg a legújabb hangkutatási eredményekkel, különböző komponálási technikákkal és az elektronikus zenével. 1985-ben a berlini Künstlerprogram meghívottjaként Berlinben tartózkodtam. Tanítottam 1966-71-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1971-72-ben a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lehettem, 1974-75-ben a Westdeutscher Rundfunk elektronikus stúdiójában dolgoztam, majd 1976 óta tanítok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán. Nemzetközi zeneszerző versenyen díjat nyertem Stettinben (1973), Triestben (1974), az "Ars electronica"-n Linzben (1992), valamint 1997-ben Budapesten. Erkel-díjjal 1985-ben, Bartók-Pásztory-díjjal 1996-ban, 1998-ban Érdemes művész-díjjal tüntettek ki. Számos elektronikus stúdióban dolgoztam: pl. Köln, Freiburg, Berlin, Lüneburg, Bourges, Stockholm, Budapest. Szinte valamennyi műfajban komponáltam, így operát, táncjátékot, zenekari-, kamara, szóló-, fúvószenekari, kórus-, illetve elektronikus-, computer zenei műveket." (fidelio.hu)

Hollós Máté

Hollós Máté 1954-ben született Budapesten. 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneszerzés Szakán. Eleinte az Artisjusnál dolgozott, ahol a magyar zene külföldi megismertetésén fáradozott, s emellett a Zeneakadémián külföldi diákokat tanított. Ezután megalapította az Akkord Zenei Kiadót, mely az Editio Musica Budapest 40 éves monopóliuma után az első magánkiadó lett. 1990-ben felkérték a Hungaroton klasszikus-zenei igazgatói posztjára. 1993-ban megalapították a Hungaroton Classic Kft-t, mely ma a popzenei társcéggel együtt Hungaroton Records néven működik, és amelynek Hollós ügyvezető igazgatója lett. 1990-94-ig a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségének tagja, 1996-tól pedig elnöke. Mindemellett az Artisjus választmánya vezetőségének és más szervezeteknek a tagja. Rendszeresen olvashatók írásai a szaksajtóban, és hallható a Magyar Rádióban mint szakértő. Hollós műveit a legtöbb európai országban bemutatták, de az USA-ban és Kanadában is játszották őket. Nagyobb megrendeléseket kapott az USA-ból, Kanadából, Franciaországból és Angliából, egyebek közt felkérték egy zongoraverseny megkomponálására az ENSZ alapításának 50. évfordulója alkalmából. 1986-ban az ISCM (Az Új Zene Nemzetközi Társasága) portréfilmet készített róla. Számos díjjal tüntették ki, köztük 1992-ben a Magyar Rádió új zenei seregszemléjén közönségdíjjal, 1997-ben Erkel Ferenc-díjjal és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal. (fidelio.hu)

Lendvay Kamilló

Lendvay Kamilló zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Rádió lektora. 1928-ban született Budapesten, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Viski János növendékeként végezte 1949-57-ig. Ezekben az években írta hegedű-zongora Rapszódiáját, 1955-ben pedig Vonóstrióját. 1957-ben a Szegedi Operában lett karmester, korrepetitor és karigazgató. Ekkor került szoros kapcsolatba a vokális zenével. Az 1970-es években írta Orogenesis oratóriumát, majd a Pro Libertate kantátát. Ezt követtte a Thomas Mann: József és testvérei regényéből idézett Jelenetek kantáta (1978-81). A Magyar Televízió megrendelésére két operát írt: A bűvös szék egyfelvonásost (1972), majd 1978-ban a Sartre drámából készült A tisztességtudó utcalány című operát. Mindkettőt szinpadon is bemutatták (Görlitz, Párizs). A párizsi Festival d'Art Sacre fesztivál felkérésére írt Via crucis című művét, melyet az Eglise de la Trinité katedrálisban mutatták be 1989-ben, majd ugyancsak Párizsban a Forum des Orgue fesztiválon hangzott el először a Stabat Mater. Lendvay életművében kiemelkedőek szimfonikus művei, így a 10 versenymű, kamarazenéje, hangszeres szólóművei. Kompozícióit gyakran játszák az Egyesült Államokban, Európa koncerttermeiben és az ázsiai országokban. Pezzo Concertato per Violoncello ed Orchestra (csellóverseny) a Trieszti Nemzetközi Zeneszerző Versenyen nyert díjat, A tisztességtudó utcalány opera lemezfelvétele 1979-ben elnyerte a párizsi Grand Prix International du Disque Lyrique kitüntetést. Díjak: 1962, 1964, 1976 - Erkel Ferenc-díj 1986 - Érdemes Művész 1997 - Kiváló Művész 1989, 2005 - Bartók-Pásztory-díj 1998 - Kossuth-díj. (fidelio.hu)

Horváth Márton Levente

Tapolcán született, alapfokú zenei tanulmányait Pápán és Balassagyarmaton végezte. A budapesti Bartók Béla konzervatóriumban zeneszerzést Fekete Győr Istvánnál -, orgonát Elekes Zsuzsánál tanult. 2001-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, ahol 2006-ban orgonaművészi, 2007-ben pedig zeneszerzői diplomát szerzett, Lehotka Gábor ill. Vajda János tanítványaként. 2002-ben és 2004-ben I. díjat nyert a Zeneakadémia zeneszerzőversenyén, 2003-ban és 2004-ben Olivier Latry, a párizsi Notre Dame orgonistájának mesterkurzusain vett részt Bonnban és Ottobeurenben. 2003/2004-es, valamint a 2004/2005-ös tanévben elnyerte az Académie Musicale de Villecroze ösztöndíját, melynek segítségével a Hungaroton megjelentette első szerzői lemezét 2005-ben Till Now (Mostanáig) címmel. Mind zeneszerzői, mind orgonaművészi tevékenységét hivatásszerűen gyakorolja. Kompozícióinak legnagyobb részét ez idáig a kamaraművek és egyházi kompozíciók alkotják, főbb művei közé tartozik Hegedűversenye, a Mária-énekek című kantáta valamint a Túl című csembalóra és vonósötösre írt műve. Rendszeresen ad hangversenyeket Magyarországon és külföldön (Ausztria, Olaszország, Oroszország, Norvégia). 2003 óta a kőbányai Szent László Plébániatemplom orgonistája. Kivételes vállalkozásként 2006 februárjában előadta Olivier Messiaen nagyszabású La Nativité du Seigneur című orgonaművét. 2007-ben Fischer Annie előadói ösztöndíjat, 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben pedig Kodály Zoltán alkotói ösztöndíjat nyert. 2011 márciusában volt Budapesten a Officium vonóstrióra írt művének ősbemutatója. Az officium szolgálatot jelent a katolikus liturgiában. A misében az énekelt változó részeket hangszerjáték is helyettesítheti - mondta a mű megszólalása előtt. Öt fiktív tételből áll, melyek sorrendje nincs meghatározva. Már az első harmóniáknál érezhető, hogy ízléssel megkomponált mű. Kellemes, énekelhető dallam, a mű lényegében hagyományos zenei eszközökre és technikai megoldásokra épült. A késleltetett szólambelépések és az imitációk ügyes visszhang effektust eredményeznek. (irodalmiradio.hu)