Bartók Béla és a Kassák vezette magyar avantgard mozgalom együttműködésének évei a zeneszerző rákoskeresztúri illetőségének korszakára esnek.Kassák 1913-ban társasági összejövetelen zongoramuzsikát hallgatva találkozott először Bartók zenéjével. Bartók két év múlva, mint radikálisan újat akaró költőre, a háborúval szembeforduló folyóirat-szerkesztőre figyelt föl pár esztendővel fiatalabb kortársára.

A rákoskeresztúri ház volt első találkozásuk színhelye.

Az itt keletkezett művek közül az Ady-versszövegere komponált Nem mehetek hozzzád c. dal, A fából faragott királyfi egyik motívumának zongoraátirata, továbbá az op.14 Zongoraszvit fináléja Kassák 1916 őszén indított Ma című folyóiratának lapjain került nyomtatásban először a nyilvánosság elé. E közlésekhez Bartók a kéziratokat bocsájtotta Kassák rendelkezésére.

A Ma 1917. december 9-i irodalmi, zenei matinéján volt hallható a zongorára átírt Vázlatok és a Három burleszk egy-egy darabja a Bartók tanítvány Hevesi Piroska előadásában. A Ma 1918. február 1-én megjelent Bartók-számában Kassák verssel köszöntötte a példaképének és szövetségesnek tartott zeneszerzőt. Számíthatott közreműködésre akkor is, amikor immár bécsi emigránsként az Új művészetek könyve c. antológia anyagának összeállításával foglalkozott.

A következő évtizedekben költőként, folyóirat szerkesztőként, művelődéspolitikusként minden tőle telhetőt megtett, hogy Bartók művészete a magyar kultúra mindig jelen lévő értékévé váljon. Ezt a tevékenységet örömmel vállalt szolgálatnak tekintette.

Csaplár Ferenc
A Kassák-múzeum igazgatója