BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20170315T150000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:241e418ece4889e5c0fcf92d12c5ce09 CATEGORIES:2018.március SUMMARY:Lengyel - Magyar Barátság Napja DESCRIPTION;ENCODING=QUOTED-PRINTABLE:       Rákoshegyi Bartók Zeneház          \n  \n  \n  \n \n\n Lengyel - Magyar Barátság Napja\n \n\n  \n \n\n "Népek barátsága"\n \n\n \n 2018.március. 16. péntek 15:00 óra\n  \n Megnyitja Riz Levente Polgármester Úr!\n  \n \n\n Jacek Kotarba \n lengyel énekes gitáros     \n\n Sebő Ferenc \n ének     Barvich Iván       Perger László       Zdzislaw Slolina lengyel üvegfestő és szobrászművész kiállítása     \n\n  \n \n\n  \n 1947. február 10-én, Szekszárdon születtem. Tanulmányaimat Székesfehér várott kezdtem meg, a gimnáziumi tanulmányok mellett az Állami Zeneiskola n övendékeként zongorázni, csellózni tanultam. Budapestre költözésünk után az Eötvös József gimnáziumban érettségiztem (1965), majd a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán diplomáztam (1970). Német, angol, latin és orosz nyel vet tanultam, ebből az első kettőt társalgási szinten beszélem. 1970-ben a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalathoz kerültem tervező építészként, majd 1 971-73-ig az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani K özpontjának építésze lettem.\n A műegyeteme n a szimfónikus zenekarban csellóztam. Itt, a diák társaságban álltam elősz ör közönség elé József Attila-dalaimmal és gitárral kísért népdalfeldolgozá sokkal. 1969-ben Berek Kati beépítette dalaimat az Egyetemi Színpadon játsz ott József Attila műsorába. Ő hívott a 25. Szinházba, ahol építészeti munká m mellett, mint zeneszerző, előadó és zenei vezető tevékenykedtem (1970-73) . Az ott dolgozó alkotók mellett (Berek Kati, Jancsó Miklós, Györgyfalvay K atalin, Szigeti Károly, Iglódi István) jelentős színházi tapasztalatokra te ttem szert.\n Évfolyamtársammal, Halmos Bélával megalakítot tuk a Sebő-együttest. Újszerű népzenei feldolgozásaim rádiós és televíziós szerepléseink révén hamarosan ismertté tettek bennünket. A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására azonnal bekapcsolódtunk a gyű jtésbe. Célunk nem csupán a gyűjtemények gyarapítása volt, hanem az, hogy a megismert zenéket eredeti formájukban el is játsszuk. Így váltunk a hazai hangszeres népzenei- és Táncház-mozgalom elindítóivá.\n Tímár Sándor megkeresésére a Bartók Táncegyüttes zenei vezetőj e lettem, ahol a koreográfiák készítése mellett megkezdtük a néptáncok társ astánc-szerű tanulmányozását is. Amikor a táncház ötlete fölmerült, már vol t annyi tudásunk, hogy a néptánccal szórakozó fiatalság klubjait szakszerűe n beindítsuk. Ezekben - Martin György intenciói szerint - nagy hangsúlyt fe ktettünk az oktatásra. Elsőként a Fővárosi Művelődési Ház körtermét sikerül t erre a célra megszereznem. Itt alakult ki a táncház életképes változata, a párhuzamos táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne. Hamarosan meg alakult a Sebő-együttes két klubja is: a zártkörű, műegyetemi R-klub, és a zuglói Kassák-klub, mely tágabb érdeklődésű közönséget vonzott.\n A Kassák-klubban 1973-81-ig tevékenykedtem. A hosszú távra elgondolt megoldások a táncház-mozgalom hallgatólagos központjává te tték ezt a kis zuglói klubkönyvtárt, mely a hazai mellett hamarosan nemzetk özi tekintélyre is szert tett. A fenntartó szervekkel vívott csatározások e redményeképpen megtettem az első lépéseket a hagyományőrzés hátterének kiép ítése felé. A létrehozott népzenei hangarchívumban az általunk gyűjtött ere deti népzenei felvételeket tettük közkinccsé. A Zenetudományi Intézet munka társai (Vargyas Lajos, Martin György) nem csupán támogatták törekvéseinket, hanem őszinte kritikával felügyelték is. Népi műemlék-felmérési munkával e gybekötött nyári táborozásaink a Néprajzi Múzeummal közös szervezésben zajl ottak. A munka eredményeit kiállításon mutattuk be. A televízióban készítet t műsoraim (Cimbora, Muzsikáló szerszámok, Aprók tánca) nagyban hozzájárult ak a hangszeres népzenei mozgalom szélesedéséhez. A színpadi, rádiós és tel evíziós közéleti szereplések során szerzett baráti kapcsolatokból alakult k i a Kassák klub vendégeinek tábora: népművészek, ismert alkotók és közéleti személyiségek látogattak el hozzánk. A táncok közti beszélgetések, kiállít ásnyitók, előadások olyan természetes szellemi műhelyt hoztak létre, amelyb en az irodalom, a zene, a tánc és a képzőművészet egysége egy egész generác ió alapélményévé vált.\n Az induló mozgalma t ért politikai és szakmai támadások kivédésére a Népművelési Intézethez fo rdultam, amely felkarolta és támogatta ügyünket. 1973-80-ig a Népművelési I ntézet kutatási osztályának előadója voltam. A Kassákban nyert oktatási tap asztalatokból mindenki számára nyitott Országos Táncházvezető és zenész tan folyamot alakítottam ki. A tanfolyam öt éven át, havi rendszerességgel foly t, egy-egy intenzív nyári táborozással megtoldva, melyet a Kassák klub tagj aival közösen szerveztünk. A tanfolyamon, népművész mesterekkel karöltve ok tattuk a táncot, a zenélést, valamint a klubszervezés fortélyait. A tanfoly am híre hamarosan túlnyúlt a határokon is. Eredményességét az innen kikerül t tanítványok sikeressége minősíti (Muzsikás, Téka, Ökrös stb.)\n A hivatalos zenei intézményrendszer azonban nem akar ta tudomásul venni a kibontakozó mozgalmat, már csak azért sem, mert képvis előit zeneileg műveletlennek tartotta. Ezért semmi esély nem volt arra, hog y a népzene felsőfokú oktatását integrálja. A 70-es évek végére már az is n yilvánvalóvá vált, hogy a Népművelési Intézet, az elért eredmények ellenére sem képes túllépni saját korlátain, ezért az ott folyó munkánk - más, akko r fontosabbnak vélt projektek támogatása miatt - nem intézményesedhet egy N épfőiskola-szerű oktatássá. Fölvetődött a kérdés - ami manapság is gyakran fölmerül a mozgalomban - mi lenne célszerűbb: kierőszakolni, hogy a hivatás os zenevilág viselje el a köreikben tanító képzetlen embereket, vagy ezek a speciális népzenei tudással rendelkező zenészek álljanak be és végezzék el hiányzó iskoláikat? Én az utóbbi mellett döntöttem, amikor 1984-ben felnőt t fejjel beiratkoztam a Zeneakadémia Kodály alapította Zenetudományi Szakár a.\n Itt - az általános zenetörténeti tanulmányok mellett - a népzenetudomány legjelesebb képviselőitől tanulhattam (Rajeczky Benjamin , Dobszay László, Vikár László, Kárpáti János, Somfai László). E tanulmányo k során vált világossá számomra a népzenei hagyomány és a zenetörténet Kodá ly által hangsúlyozott szoros egysége, valamint a magyar műveltségben való döntő fontossága.\n 1989-ben zenetörténet t anári diplomát kaptam, majd a szakdolgozat (Vikár Béla népzenei gyűjteménye ) megírása után zenetudósi oklevelet. Ezt követően a Bartók Béla Zeneművész eti Szakközépiskolában, majd a Zeneakadémia Zenetudományi Szakán tanítottam népzenét. Mindent elkövettem, hogy zenetudós növendékeim érdeklődését fölk eltsem a "zenetörténet e különleges területe" iránt. Egyidejűleg tudományos kutatói munkát végeztem a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet ének munkatársaként, egykori tanáraim mellett (Dobszay László, Kovács Sándo r). Megterveztem és létrehoztam a Zenetudományi Intézet nagy népzenei gyűjt eményének, a Népzenei Típusrendnek számítógépes nyilvántartását.\n 1991-től a Magyar Televízióba hívtak megrendelő sze rkesztőnek. Több stábot alakítottam ki, amelyeknek munkáját szakmailag felü gyelve megszerveztem a népzene, a néptánc és a régizene műfajainak képernyő re kerülését. A Nyitott Stúdió, a Zenelánc című sorozatműsorokban a "reviva l" együttesekkel készíttettem felvételeket. Az Ó-Európa, a Hagyományőrzők, a Martin György gyűjtéséből című sorozatok az autentikus hagyományok, a Mus ica Historica és az Ünnepi ének című sorozatok pedig a histórikus zene fóru mai voltak.\n Az MTV sorozatos átszervezése inek eredményeképpen az ezredforduló után egyre kevesebb népzene kerülhetet t a képernyőre. Egyedül a Hagyományok Háza című, ismeretterjesztő sorozatot sikerült a képernyőn tartani havonta egy alkalommal, s néhány alkalmi konc ertfilm készült revival együttesekkel 2006-ig bezárólag. Ezt követően a Mag yar Televízió nem tartott igényt népzenei szerkesztőre.\n Külső pályázati pénzből készült 2005-ben az a 24 részes zene történeti sorozat, amelyet szerkesztőként és műsorvezetőként is jegyeztem, s Hajdanában danában címmel a Duna Televízióban került adásba több alkalomm al is.\n  \n Zenei tevékenységemet a Rádió és a Televízió nívódíjakkal jutalmazta. A t áncházmozgalom szervezéséért 1978-ban (Tímár Sándorral és Halmos Bélával me gosztott) Állami díjat kaptam, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díj át, majd 1996-ban (ismét Tímár Sándorral és Halmos Bélával megosztva) a Bud apest Klub Planetáris Gondolkodásért díját. Budapestért Díjat kaptunk Halmo s Bélával megosztva 2000-ben. 2006-ban Pro Cultura Urbis díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kaptam. \n  \n 1996 decemberében felkértek a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetésére. Ebből a helyzetből már végre alkalmam nyílt az intézményesítési terv újrai ndítására. Kidolgoztam a nemzeti intézmény rangjára emelt együttes új művés zeti és működési koncepcióját. Javaslatom lényege szerint a színházi működé s mellé kapcsolódó két új tevékenység (a hagyománygondozás és a közönségszo lgálat) lehetővé tette a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Ház ának hivatalos megalapítását, melynek 2002-ben szakmai igazgatója lettem.\n - HAgyományok Háza\n \n\n  \n \n\n  \n \ n\n  \n \n\n  \n \n\n Kiállítás 16:00-tól Zdislaw Slolina lengyel üvegfe stő és szobrászművész kiállítása\n \n\n  \n  \n Támogató Lengyel Nemzetiségi Önkormá nyzat - Buskó András\n  \n  \n     \n\n  \n DTSTAMP;TZID=Europe/Budapest:20260509T224227 DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20180316T150000 DTEND;TZID=Europe/Budapest:20180316T160000 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR