 |  | |
| Rákoshegyi Bartók Zeneház | ||
Ars Sacra Fesztivál és
Kulturális Örökség napjai
I. koncertnap
2 019. 09. 20 Péntek 19.00
Az Óbuda Péter Pál Pléb ánia Templomban
Balázs Árpád- Baran yi Ferenc: Vádoló múltunk
kamaraopera
Szereplők:
II.Endre királ y: Vághelyi Gábor
Jo lanta királyné: Bokor Jutta
Erzsébet: Denk Viktória
János érsek: Jekl László< /p>
Krónikás: Mohai Gábor
Monarchia Vonósnégyes
Művészeti vezető: Sc huszter Andrea
Kev eset, és sokszor téves információt tudunk 1215.év politikájáról, a XIII. sz ázadról.
Katona József Bánk bán drámájának történe te folytatódik a kamaraoperánkban. Katona József költői szabadsággal írta m eg e történelmi valóságot. Valójában Petúr, a gyilkosság értelmi szerzője é s elkövetője, Bánk bán, aki szintén jelen van a királynő gyilkosságon a töb bi magyar nemessel együtt, e véres tettet nem akadályozza meg. Endre király , éppen a keresztes háborúból érkezett haza a szörnyű hírre. Az uralkodó- i gyekezett mindenkinek megfelelni, félvén a nagyurak- s a nyugat haragjától, s nem torolta meg igazán a királyné gyilkosságát. Bár nagyon is szerette a merániai asszonyt a király, de a véres nap eseményét egy tetemrehívással, a bánokat eltávolítván az udvarból befejezett ügynek tekintette. A királyn é pompás temetését elnapolta. Gertrudis síremlékének avatására és a pilis-s zentkereszti kolostor felépítésére így-15 esztendőt kellett várni. Endre ki rály második asszonya, Jolanta ügyes politikát folytatott. Rávette a király t a pilisi kolostor felépíttetésére, és igyekezett az utódokat egymással me gbékéltetni. A két királyfi Béla és Kálmán herceg szeretetben rivalizálás n élkül nőtt fel, elismervén egymás érdemeit. A kettejük csodálatos karrierje mindenki számára ismeretes. A kamaraopera egyik jelentős figurája Erzsébet /a későbbi Szent Erzsébet/, aki Gertrudis királyné – anyja megöletését meg álmodta. Erzsébet első víziója ,az operában meghatóan jelentős szerepet kapott. Erzsébet megálmodta anyja megöletését. Gertrudis királyné lánya víz iójában segítséget kért, a tiszta lelkű lánytól lelke megbékélésére. A Thür ingiában élő királylány nem lép fel térdeplőjéről és éjt napon át fohászkod ik anyja lelki üdvéért. A zene vezérmotívumai visszaidézik a 13. századot, II. Endre király korát, s számos zenei utalást találunk a reformkorra stí lusára is. /záró finálé-gyászinduló/
Balázs Árpád-Ba ranyi Ferenc műve katartikus hatású dalmű.
Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő korosztály részére, akik mélyebben szeretnének elmerülni ebben a csodálatos, de félelmetes tört énelmi időben.
A darab végén rájövünk: a történelem folytonos körforgás- változnak a szereplők,
de sajno s mi magyarok nem akarunk elődeinktől tanulni.
„Nem vádolunk, nem védünk,itt kell e földön élnünk.”
Belépés ingyenes
