

	Rákoshegyi Bartók Zeneház

"Kortársak Bartókéknál Rákoshegyen II."

2014.május.5 hétfő 18:00

Vendégek:

Dubrovay László - Kossuth-Díjas zeneszerző

Hollós Máté zeneszerző - Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző

Lendvay Kamilló - Kossuth-Díjas zeneszerző

Horváth Márton Levente - Kodály Zoltá n alkotói ösztöndíjas zeneszerző 

Előadók:

Ges zthy Veronika - ének

Bokor Jutta - ének

Csongár Péter - klarinét

Horváth Márton Levente - zongora

Műsor:

Dubrovay László - Fecskedal ok szopránra és zongorára: Gyönyörű, Figura, Kapaszkodom, Oroszlánosan, Por vers, Fecske

Lendvay Kamilló: Tiszteletem Mr. Goodman klarinétra

Dubrovay László - Gyöngykos zorú hat dal József Attila verseire, mezzo szopránra és zongorára: Gyöngy, Tedd akezed, Jaj, Majdnem, A fán a levelek, Én nem tudom, Már réges rég

Horváth Márton Levente: Pieces pour MI - zongorár a

Hollós Máté: Rapszódikus monológ klarinétra 
Hollós Máté: Leültem eltünődni - három dal mez zo szopránra és zongorára

Horváth Márton Leven te: Szerelem tél hava - duett zongora, klarinét

Belépőjegy: 1500 Ft

Dubrovay László

"A markáns zeneszerzői személyiségek egyéni stílusa nem fö lvett manír, hanem annak eredménye, hogy figyelmüket néhány alapprobléma mi nd mélyebb megoldására összpontosítják. Az alkotó így egyben kutató is, mer t az akusztikai lehetőségek tágas birodalmában kell megtalálnia a művészi c éljaihoz legalkalmasabb eszközöket. Ilyen személyiség az 1943-ban született Dubrovay László. Karlheinz Stockhausennél töltött tanulóévei (1972-74) nem pusztán az elektronikus zene technológiájának elsajátítása szempontjából v oltak döntőek számára. A fölismert akusztikus lehetőségeket a továbbiakban a hagyományos hangszereken is újszerű módon kamatoztatja, a hangmagasság-vi szonyok és hangszínek eredeti, szokatlan s egyben rendkívül kifejező fölhas ználásmódjait tárva föl. Hangrendszere poláris kettőségre épül: az egyik ol dalon a kisszekundnál kisebb hangközök, a másikon a természetes felhangok l ehetőségeit aknázza ki. Ezáltal, képletesen szólva, a hangcsúszások elemien szubjektív világa lép nála változatos kapcsolatba a természet adta hangsor objektív világával." Az 1984-ben írt, hanglemezborítón megjelent Maróthy J ános idézethez még annyi kívánkozik, hogy a hangkutatások eredményeinek fel használása elvezetett a hagyományos harmóniarendszer továbbfejlesztéséhez, amely - a vertikális hangszervezés következtében - ismét lehetővé teszi dal lamok, éneklő zenei gondolatok megszólaltatását. "1943. március 23-án szüle ttem Budapesten. 4 éves korom óta zongorázom. A Bartók Béla Zeneművészeti S zakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végeztem tan ulmányaimat zeneszerzés szakon. Diplomát 1966-ban kaptam. Zeneszerzés tanár aim Vaszy Viktor, Szelényi István, Szabó Ferenc és Vincze Imre voltak. Tanu lmányaimat 1972-től 74-ig Kölnben, Karlheinz Stockhausennél és Hans-Ulrich Humpertnél folytattam. Itt ismerkedtem meg a legújabb hangkutatási eredmény ekkel, különböző komponálási technikákkal és az elektronikus zenével. 1985- ben a berlini Künstlerprogram meghívottjaként Berlinben tartózkodtam. Tanít ottam 1966-71-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1971-72-ben a Hambu rgische Staatsoper korrepetitora lehettem, 1974-75-ben a Westdeutscher Rund funk elektronikus stúdiójában dolgoztam, majd 1976 óta tanítok a Liszt Fere nc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán. Nemzetközi zeneszerző vers enyen díjat nyertem Stettinben (1973), Triestben (1974), az "Ars electronic a"-n Linzben (1992), valamint 1997-ben Budapesten. Erkel-díjjal 1985-ben, B artók-Pásztory-díjjal 1996-ban, 1998-ban Érdemes művész-díjjal tüntettek ki . Számos elektronikus stúdióban dolgoztam: pl. Köln, Freiburg, Berlin, Lüne burg, Bourges, Stockholm, Budapest. Szinte valamennyi műfajban komponáltam, így operát, táncjátékot, zenekari-, kamara, szóló-, fúvószenekari, kórus-, illetve elektronikus-, computer zenei műveket." (fidelio.hu)


Hollós Máté

Hollós Máté 1954-ben szül etett Budapesten. 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ze neszerzés Szakán. Eleinte az Artisjusnál dolgozott, ahol a magyar zene külf öldi megismertetésén fáradozott, s emellett a Zeneakadémián külföldi diákok at tanított. Ezután megalapította az Akkord Zenei Kiadót, mely az Editio Mu sica Budapest 40 éves monopóliuma után az első magánkiadó lett. 1990-ben fe lkérték a Hungaroton klasszikus-zenei igazgatói posztjára. 1993-ban megalap ították a Hungaroton Classic Kft-t, mely ma a popzenei társcéggel együtt Hu ngaroton Records néven működik, és amelynek Hollós ügyvezető igazgatója let t. 1990-94-ig a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségének tagja, 1996-tól pedig elnöke. Mindemellett az Artisjus választmánya vezetőségének és más sz ervezeteknek a tagja. Rendszeresen olvashatók írásai a szaksajtóban, és hal lható a Magyar Rádióban mint szakértő. Hollós műveit a legtöbb európai orsz ágban bemutatták, de az USA-ban és Kanadában is játszották őket. Nagyobb me grendeléseket kapott az USA-ból, Kanadából, Franciaországból és Angliából, egyebek közt felkérték egy zongoraverseny megkomponálására az ENSZ alapítás ának 50. évfordulója alkalmából. 1986-ban az ISCM (Az Új Zene Nemzetközi Tá rsasága) portréfilmet készített róla. Számos díjjal tüntették ki, köztük 19 92-ben a Magyar Rádió új zenei seregszemléjén közönségdíjjal, 1997-ben Erke l Ferenc-díjjal és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal. (fidelio.hu)

Lendvay Kamilló

Lendvay Kamilló zeneszerző, a Lisz t Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Rádió lektora. 1928-ban született Budapesten, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Viski János növendékeként végezte 1949-57-i g. Ezekben az években írta hegedű-zongora Rapszódiáját, 1955-ben pedig Vonó strióját. 1957-ben a Szegedi Operában lett karmester, korrepetitor és karig azgató. Ekkor került szoros kapcsolatba a vokális zenével. Az 1970-es évekb en írta Orogenesis oratóriumát, majd a Pro Libertate kantátát. Ezt követtte a Thomas Mann: József és testvérei regényéből idézett Jelenetek kantáta (1 978-81). A Magyar Televízió megrendelésére két operát írt: A bűvös szék egy felvonásost (1972), majd 1978-ban a Sartre drámából készült A tisztességtud ó utcalány című operát. Mindkettőt szinpadon is bemutatták (Görlitz, Párizs ). A párizsi Festival d'Art Sacre fesztivál felkérésére írt Via crucis című művét, melyet az Eglise de la Trinité katedrálisban mutatták be 1989-ben, majd ugyancsak Párizsban a Forum des Orgue fesztiválon hangzott el először a Stabat Mater. Lendvay életművében kiemelkedőek szimfonikus művei, így a 1 0 versenymű, kamarazenéje, hangszeres szólóművei. Kompozícióit gyakran játs zák az Egyesült Államokban, Európa koncerttermeiben és az ázsiai országokba n. Pezzo Concertato per Violoncello ed Orchestra (csellóverseny) a Trieszti Nemzetközi Zeneszerző Versenyen nyert díjat, A tisztességtudó utcalány ope ra lemezfelvétele 1979-ben elnyerte a párizsi Grand Prix International du D isque Lyrique kitüntetést. Díjak: 1962, 1964, 1976 - Erkel Ferenc-díj 1986 - Érdemes Művész 1997 - Kiváló Művész 1989, 2005 - Bartók-Pásztory-díj 1998 - Kossuth-díj. (fidelio.hu)

Horváth Márton Levente

Tapolcán született, alapfokú zenei tanulmányait Pápá n és Balassagyarmaton végezte. A budapesti Bartók Béla konzervatóriumban ze neszerzést Fekete Győr Istvánnál -, orgonát Elekes Zsuzsánál tanult. 2001-t ől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, ahol 2006-ban orgonaműv észi, 2007-ben pedig zeneszerzői diplomát szerzett, Lehotka Gábor ill. Vajd a János tanítványaként. 2002-ben és 2004-ben I. díjat nyert a Zeneakadémia zeneszerzőversenyén, 2003-ban és 2004-ben Olivier Latry, a párizsi Notre Da me orgonistájának mesterkurzusain vett részt Bonnban és Ottobeurenben. 2003 /2004-es, valamint a 2004/2005-ös tanévben elnyerte az Académie Musicale de Villecroze ösztöndíját, melynek segítségével a Hungaroton megjelentette el ső szerzői lemezét 2005-ben Till Now (Mostanáig) címmel. Mind zeneszerzői, mind orgonaművészi tevékenységét hivatásszerűen gyakorolja. Kompozícióinak legnagyobb részét ez idáig a kamaraművek és egyházi kompozíciók alkotják, f őbb művei közé tartozik Hegedűversenye, a Mária-énekek című kantáta valamin t a Túl című csembalóra és vonósötösre írt műve. Rendszeresen ad hangversen yeket Magyarországon és külföldön (Ausztria, Olaszország, Oroszország, Norv égia). 2003 óta a kőbányai Szent László Plébániatemplom orgonistája. Kivéte les vállalkozásként 2006 februárjában előadta Olivier Messiaen nagyszabású La Nativité du Seigneur című orgonaművét. 2007-ben Fischer Annie előadói ös ztöndíjat, 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben pedig Kodály Zoltán alkotói ösztö ndíjat nyert. 2011 márciusában volt Budapesten a Officium vonóstrióra írt m űvének ősbemutatója. Az officium szolgálatot jelent a katolikus liturgiában . A misében az énekelt változó részeket hangszerjáték is helyettesítheti - mondta a mű megszólalása előtt. Öt fiktív tételből áll, melyek sorrendje ni ncs meghatározva. Már az első harmóniáknál érezhető, hogy ízléssel megkompo nált mű. Kellemes, énekelhető dallam, a mű lényegében hagyományos zenei esz közökre és technikai megoldásokra épült. A késleltetett szólambelépések és az imitációk ügyes visszhang effektust eredményeznek. (irodalmiradio.hu)